Szavak helyett érdemes lenne egy kis csend, bár vége a 40 napos böjtnek, ami most lehet bizonyosság, hogy érdemes csendben maradni.
Érdemes figyelni és várni, érdemes jól látni és tovább tekinteni annál, amit a szem már nem lát, de mégis régi-új idők szele hoz és mutat meg mindenkinek.
Egy nem várt és mégis nagyon várt és időszerű változás-választás küszöbén áll már fél lábbal az emberiség, hogy döntést merjen hozni és nyilatkozni, mi lakozik benne és ennek eredményeképpen körülötte.
Örültek hazája lett a Kárpátok királysága? Nem hinném.
Egy őrületes forgatag, mely egyszerre irányított, megvezetett, megvesztegetett és befolyásolt mindazoknak, akik e szerint élnek és kívülről várják a „megváltót”, a „messiást”: azt, hogy a csoda megtörténjen azáltal, hogy tenni nem tudnak és nem kívánnak és valójában nem is akarnak.
Más nyakában van a kolomp és a marhát, birkát eljátszó emberek követik a kolompos állatot, de még hogy; tátott szájjal, örömben, nyugodtan.
Itt az idő, hogy ébredés legyen és ahogy a régiek is, imára térdeljenek az emberek, a legszebb szavakat énekkel és szóval kimondva az út megvilágosodik, hogy a bent ereje kint látsszon és vígságban éljenek az emberek.

Egy olyan rendben, ahol az ember magát vezeti az istenire hangolva, hiszen ki az, aki elhiszi, hogy Isten nélkül igaz és hosszú távú rend születik.
Születnek dolgok, eszmék és sok egyéb, de most másra van szükség. Egy olyan nagy merész tettre, mely átível a szakadék felett és mindenki maga jogán átmeri lépni egy partváltás érdekében, e nagy szakadékot.
Van ami elfáradt és már nem visz előre, van ami irányt ad és mutat egy új oldalon épülést, de gazember hanggal és képmutatással átkelni nem lehet, csak nyugalommal, imában, belső csenddel vezet az út előre egy olyan tetthez, ahol már érdemes megmutatni, hogy van tovább. Előre az élet nem szakad meg, ahogy eddig sem tette, csupán az ember szüntette meg a lába alatt a talajt azzal, hogy háborgott és dühös harcba kezdett.
Látta valaki ma a felkelő napot, a virágokat, az életet? Látta ma valaki azt, hogy új „test született”, hogy a természet él, küzd és hisz azáltal, hogy életben van? Ez a minta, amit érdemes követni, mert következmény nélkül nincs semmi.
Minden szónak és tettnek ereje van és marad egy képi vetülete, mellyel érdemes jól bánni vagy vállalni a veszteséget vele.

Vannak akik győzelemre születtek, mindazok akik csendesen, harc nélkül együtt vannak, mennek lépnek az élettel előre, és megélték a húsvét misztériumát csendesen, ami nem ért véget, hiszen a pünkösd csodája tovább éleszti az életet.
Szent György napja közeleg. A nagy sárkányölő, aki nem rest láttatni, hogy jó emberek fája mutatja a jelet a kapukra tűzve (fűzfa ág), hogy lakik igaz ember, annak van virága és lelkülete.
Érdemes mindenkinek egy pillanatra körbetekinteni, immár szólni csendesen, hogy egy nagyobb, tisztább iránytű mutassa az utat, amit bizalommal és bátran, hittel követni lehet.
E iránytű élt és élni fog mindaddig, míg egy ember látja, tudja, hiszen a dolga egy megbízatás és nem kutyafuttában harcos ember ketrece, hanem emberséges, szerető emberek igaz köre, amit a jó Isten jónak teremtett.

Légy imában magaddal, velem és mindazokkal, kik hisznek egy jóban és igazban, mi a változás által itt, a Ló évében születik és változik újra.